Gyertyák a vízen

Ünnepek, hol tűz és víz találkozik.

Tavaszi Tűzugrás

Termékenység rituálék.

Angyali üdvözlet

Az örömhír az égből jön.

Kínai újév

Tűzijáték és piros sárkányok.

2015. december 4., péntek



Szent Borbála
Borbála a bányászok, tüzérek, várak védőszentje. Régen a hajadonok is pártfogójuknak tekintették, mert ha az e napon vízbe tett cseresznyeág karácsonyra kivirágzott, az házasságot jelentett. Borbála egyébként keresztény mártír volt, akit Kis-Ázsiában hitéért lefejeztek.

Így Borbála napján tiltott dolog volt a fonás, a varrás, a söprés a nőknek, a keresztény mártír nőre emlékezve. Sőt a nőiesség ártó volta ezen a napon odáig is elment, hogy a női vendég nem hozott szerencsét a házra. Az ártó női elemek, mint a kísértés köthetők ehhez a naphoz, szemben a várakozás időszakának igazi női ideáljával, Szűz Máriával A boszorkányok ugyanis a hagyomány szerint ezen a napon szerezték meg a rontáshoz szükséges ruhadarabokat, így tilos volt a ruhát kint hagyni. Ajándékozni és bármit kölcsönadni is tiltott volt, mert az elvinné a szerencsét a háztól.

A nőiesség más jellegű szokásai fűződnek Borbálához, így szerelmi jóslás is. Egyes vidékeken a lányok András napján az eresz aljába dugott almát Borbála napján a másik felére fordították, s magukkal vitték karácsonykor az éjféli misére, és várták, ki szólítja meg őket először, mert annak a fia, illetve rokona lett a megszólított lány férje. Nyilván az alma, mint mágikus tárgy vonzotta, azokat a Megszólító rokonokat, akiknek a családjában a kiszemelt legény volt.

Miért is ez a sokféle nőkhöz kapcsolódó szokás?


Szent Borbála
Szent Borbálát, egyébként a nem hívő, pogány apja, Dioscurus is azért záratta toronyba, hogy a kérők ne férkőzhessenek hozzá. A nőiességet, a nőben megtestesülő vágyat elzárták a férfi elől. Az igazi nőiesség, a szeplőtelen Szűz Mária vonzalma ezzel szemben csak istenhez kötődött, míg kötelességei a férjhez kapcsolták.

Borbála börtönének a toronynak volt ugyan két ablaka, de Borbála apja távollétében rávette az építőket, hogy vágjanak a falba egy harmadikat is. Apjának adott későbbi magyarázata szerint azért, volt szüksége a harmadik ablakra, mert a Szentháromság világosította meg a lelkét. Ez a történet is ilyen módon a keresztény szimbolikát tudatosítja, mélyíti el az emberekben, a szentháromságot, ugyanis sokszor három ablakos toronnyal vagy annak makettjével jelölték.

A hitben megerősítő történetben kiemelten fontos szerepe van a harmadik ablaknak, mert Borbála ezen át becsempészett magához egy papot, aki megkeresztelte. Amikor az apja tudomást szerzett a hit felvételéről, Borbála a pappal együtt megszökött. A menekülők egy sziklahasadékban rejtőztek el, Dioscurus azonban rájuk talált, mert egy pásztor elárulta őket. Az apa megkorbácsolta a leányát, majd átadta a római hatóságoknak, az üldözött hit felvevőjeként. Azok megkínozták, orcáját tüzes fáklyával verték, de nem tudták hitét megtörni. Végül is az elvetemült apa, aki nem tudta elfogadni, hogy lánya keresztény lett, fejezte le lányát saját kezűleg. Az ő büntetése sem maradt azonban el, szörnytette színhelyén villám sújtotta halálra. 

Szent Borbála
Nagyon fontos megvizsgálni, hogy minden ilyen történet mögött milyen hatalmi beszéd és történetépítés folyik, ami rögzíti az emberek tudatában az egyház tanításait. A toronyba zárt nő tiltott dolog, csak a hit segítségével szabadulhat ki onnan. A hitéért le kell mondania, a nőiességről, szépségről, az átkos szerelemről, szexualitásról. A hitben elveszti a nőiességet, az arcát égető fáklyákkal égetik, amik végleg elcsúfítják.  Sőt a hitért még a szülővel való szembefordulás is megengedett. Az apa levágja gyermeke fejét, megfosztja a gondolkodástól, a szellemtől, elválasztja a bűnös testtől, hisz a bűnösség mindig a női testben van. A tűz, amennyire eleven és éltető eleme a legtöbb szakrális eseménynek, úgy az itt teljes egészében, valaminek az elpusztítójává válik.  A férfit égető vágy, a tűz tönkreteszi a nőt.



Mi azonban inkább azt javasoljuk, hogy Borbála napon is gyújtsunk örömtüzeket, a hölgyek tiszteletére. Nyugodtan bármely férfi meglepheti egy tűzijátékkal kedvesét, amely így távol tartja tőle azokat a gonosz erőket, amelyek a nőiessége ellen dolgoznak.

2015. november 29., vasárnap



Advent
A karácsonyi előkészület 4 hetes időszaka az advent. S minden évben a Szent András napját követő vasárnappal kezdődik. Az egyház történetépítésében, olyan kiemelt jelentősége volt ennek az időpontnak, hogy régen éjféli harangzúgással jelezték, hogy kezdetét veszi az új egyházi év. Ettől a naptól kezdve a vallásos emberek szigorú böjtöt tartottak, hajnali misékre jártak. Ezzel téve tisztává testüket és lelküket a karácsonyi nagy ünnepre. A karácsony egyébként is a születés, az újjászületés, a remény megjelenését szimbolizálja, s erre csak megfelelő spirituális állapotban lehetett késznek lenni, egy igazi hívőnek, ahhoz, hogy befogadhassa karácsony üzenetét.

VII. Gergely pápa, volt az, - a nagy naptár reformer, aki négyben határozta meg az adventi vasárnapok számát. Ebből advent első vasárnapja mindig november 27. és december 3. közé esik, míg negyedik, utolsó vasárnapja december 18. és december 24. közé. A keresztény szám mitológia jegyében advent első vasárnapja három időszak kezdetét is jelenti: a keresztény egyházi év kezdetét, a karácsonyi ünnepkör kezdetét és természetesen az adventi időszak kezdetét.

Az advent jelentése, szertartások


Az advent szó jelentése „eljövetel”. A latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: „az Úr eljövetele”. A karácsonyt megelőző várakozás, az eljövetelben éri el jutalmát. Régebben egyes vidékeken „kisböjtnek” nevezték ezt az időszakot, mivel várni csakis transzcendens állapotba kerülve, böjtölve lehetett. A katolikus egyházban pontosan ezért az advent liturgikus színe a lila (a viola színe), mely a bűnbánatot, a szent fegyelmet és összeszedettséget jelképezi. Ez a szimbolikus szín csak advent harmadik vasárnapján, örömvasárnapon változik meg, amikor már az Úr eljövetelének közelségét ünneplik. E nap liturgikus színe a rózsaszín lesz. Az egész időszakban, segítve, hogy minden külsőségtől megtisztuljon az ember, dísztelen a templomi oltár is.

Azt, hogy az egyház által elvárt átszellemült állapotba kerüljön az ember, szigorú rendtartás segítségével érték el. Elterjedt szokás volt ezért, az adventi hétköznapokon hajnali misét (rorate) tartani. E szertartásokon különös hangsúlyt kap, a női tisztaság, Szűz Mária tisztelete és a karácsonyi várakozás.

Adventi szokások


Szentcsalád-járás


Szentcsalád járás
A szentcsalád-járás a 20. század elejéről származó katolikus szokás. A hívek minden nap más házhoz visznek egy a szent családot ábrázoló képet, majd imákat mondanak, és kisebb szertartásokat mutatnak be körülötte. Ezzel a házról házra járással is ébren tartva a figyelmet, így mindenkit kényszerítve, hogy jobban betartsa a várakozás időszakának szigorú előírásait, mert nem lehet tudni a hívek éppen hová érkeznek aznap meg. A népszokás természetesen a gyermekét váró Szűz Mária és Szent József vándorútját szimbolizálja, azt az időszakot, amíg Betlehembe nem értek és ott szállást nem kerestek maguknak.

Böjt


böjt
Minden fontos egyházi eseményhez kapcsolódott valamilyen a testre irányuló korlátozás. Ez leginkább természetesen a böjtölés volt. Az adventi böjti idő alatt tiltották ugyanakkor a zajos mulatságokat és az ünnepélyes házasságkötéseket is. A böjt a várakozás időszakában annyira elterjedt, - ami egyfajta előtakarékosság is volt, hisz a tavasz még messze volt, de ekkoriban még bővebben volt az őszi terményekből, s ebben az időszakban kezdődtek a disznő ölések is, - hogy karácsonyra bőségesen jussanak ételek az asztalra. A böjtölés hagyománya a 20. század közepén tűnt el.

Adventi koszorú


adventi koszorú
Adventkor a 19–20. század óta szokás koszorút készíteni. Az adventi koszorú ősét 1839-ben Johann H. Wichern német evangélikus lelkész készítette el: egy felfüggesztett szekérkeréken 23 gyertyát helyezett el, melyek közül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig. A vasárnapokra fehér, hétköznapokra piros gyertyák jutottak. Az adventi koszorú csakúgy, mint a legtöbb szokás a karácsonyig tartó időt szimbolizálta. Az időt, míg a Messiás megszületésére várakozunk.

Az adventi koszorúkban is megjelent az eredet mellett a katolikus liturgia. A gyertyák színe katolikus körökben lila, kivéve a harmadik vasárnapra jutót, amely rózsaszín. A gyertyák száma is folyamatosan csökkent, a koszorún, mára csak az advent négy vasárnapját tartva meg szimbolikusan. A gyertyákat vasárnaponként gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet. A világító gyertyák számának növekedése, az idő közelsége mellett, szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten Jézusban a várakozónak ad karácsonykor. Az adventi koszorún így mind a négy gyertya egyszerre ég az utolsó vasárnapon. Minden gyertya szimbolizál ugyanakkor egy-egy fogalmat is: hit, remény, öröm, szeretet.

Adventi naptár


adventi naptár
Az adventi naptár, e szellemiség modern és üzleti jellegű vetülete. Az adventi naptár használatának népszokása 1900 körül kezdődött. A történet szerint a kialakulása egy német édesanyához kötődik, akinek kisfia, Gerhard, már hetekkel az ünnep előtt türelmetlenkedett a várta a karácsonyt, a megszokott karácsonyi ajándékok miatt. Az édesanya, hogy elviselhetőbbé tegye a gyermek, teljesen profán és minden liturgikus hagyományt nélkülöző várakozását, ezért érdekes és meglepő játékot talált ki gyermeke számára.

Egy kemény papírlapot huszonnégy részre osztott, mindegyik részre rátűzött egy-egy darab csokoládét, majd megengedte, hogy a gyermek minden este megegyen egyet-egyet közülük. Mikor a kisfiú felnőtt, - s itt a történet piacosítása - nem felejtette el édesanyja meglepetését, és üzleti vállalkozásba kezdett. Olyan naptárakat szerkesztett, amelyeken huszonnégy ablakocska mögé egy-egy darab csokoládé vagy cukorka volt elrejtve, s ezek csak a spaletták kinyitása után váltak láthatóvá.

Adventi időszak ma


Mára az advent a liturgikus hagyományoktól elrugaszkodva inkább az ajándékok beszerzésének időszaka, amit jól szimbolizál az Adventi naptár, minden nap vegyünk valamit, vagy járjunk utána valaminek, hisz a bronz, ezüst és arany vasárnapokon, amik átírták advent hagyományát az üzletek tárt karokkal várják az embereket.

Mindentől eltekintve azonban, a fény és a tűz nagyon fontos részét alkotja ennek az időszaknak. S Jézus eljövetelét, a fényesség megjelenését ma már karácsonykor is ünnepelhetjük tűzijátékkal.


2015. november 13., péntek



A világ egyik legelterjedtebb babonája a péntek 13 -ától való félelem. A hiedelem „népszerűsítésére” számos legenda és regény tesz kísérletet. Péntek tizenharmadika legendája ugyanakkor a néprajzkutatók szerint valószínűleg két egymástól független babona összeolvadásából jött létre, valamikor a huszadik század elején.

Az egyik eredet mítosz rögtön összekapcsolja a két elemet, a pénteket és a tizenharmadikát. E szerint 1307. október 13-án, pénteken végeztette ki a nagy hatalmú Templomos Lovagokat IV. Fülöp francia király. Így a péntek 13 mindenképpen szerencsétlen és vérengző nap, amit a Péntek 13 című horror is igen gazdagon illusztrál.

A pénteki nap baljóslatú jellegének az eredetét könnyebb magyarázni, mint a 13-as számét. A pénteknél természetesen Bibliai oka van, hogy a legszerencsétlenebb napok között tartják számon. Ezen a napon feszítették meg ugyanis Jézus Krisztust, és állítólag ez volt a paradicsomi bűnbeesés napja is.

Ettől teljesen különállóan, nem kapcsolva össze a kettőt talál magyarázatot a Biblia olvasó a 13-as szám gonosz jellegére is. Az utolsó vacsorán tizenhárom vendég volt: tizenkét apostol és maga, Jézus. Ezért is tartja magát az a hiedelem, hogy tizenhárom emberrel étkezni egy asztalnál, nagyon rossz ómen. Delano Roosevelt elnök, ezért sohasem evett olyan asztalnál, ahol 13-an ültek volna, ilyenkor mindig kellett még egy vendéget keríteni.

Leonrado da Vinci: Utolsó vacsora


A Messiást eláruló Júdás száma is lehet a 13-as, mert ő volt az, aki utolsóként, tizenharmadikként ült le az asztalhoz.

Külön-külön miért szerencsétlen a 13-as szám és a pénteki nap? Vizsgáljuk meg ezt és aztán, azt hogy, hogyan kapcsolhatták ezeket össze?

 

Tizenhárom

 

A tizenhármas a legtöbb ősi kultúrában kiemelt szerepet kap: Kínában és Egyiptomban szerencsés számnak tartották, máshol pedig szerencsétlennek, mert eggyel több, mint a tökéletesség szimbólumának tartott tizenkettes. A tizenkettő egy tucat, a 13 már ily módon, már nem számon tartható, elrontja a számítást, míg 11 darab valamit ki lehet egészíteni 12-re, a tökéletesre, addig 13 darab valaminél, egyet már meg kell semmisíteni ahhoz, hogy 12 legyen. A kombinatorika lehetővé teszi számodra, hogy akár így, akár úgy csoportosítsd, rendezd halmazba a számokat. Ez is csak rajtad áll.

Ragnarök
A keresztény mellett más mitológiák is tesznek azért, hogy a 13-as szám igazán baljós legyen. A viking mitológiában - a vikingeket, pedig igazán keményfából faragták, hát miért félnének a 13-as számtól? - Odin és 11 társa tart lakomát, amit a meg nem hívott Loki, a viszály istene tesz tönkre tizenharmadikként, egy mérgezett nyílvesszővel megöli Baldrt, a szépség istenét, ami végül az istenek háborújához, a Ragnarükhöz vezet. A Ragnarük a totális pusztulás, a teljes káosz allegóriája, ami tökreteszi a világot. Ebben az összecsapásban nem csak a benne résztvevő istenek, óriások és teremtmények többsége hal meg, hanem a világon majdnem minden elpusztul. A harcra épülő viking társadalomban a legnagyobb dicsőség, amit ember elérhet, ha harcban esik el. A világ pusztulását sem idézheti elő más, mint az istenek harca.

Ezeket a mítoszokat az angolszász kultúra színezte tovább elsősorban, hosszú évszázadok során. A viking mitológiából, annak alakjaiból sok beívódott az angolszászba is, amit számos kifejezés tanúsít. Ezekre az alapokra került rá a keresztény hitvilág, ahol szintén megtalálták azokat a motívumokat, ami ezzel a „befolyásolt” olvasással tovább mélyítette a babonákat. A tizenhármas szám rossz híre a XX. század első felében már olyan erős volt Amerikában, hogy New York felhőkarcolóinak 80 százalékában kihagyták a 13-ast az emeletek számozásából, a szállodákban nem volt 13-as szoba, a kórházakban 13-as kórterem, a színházak nézőterén 13. sor, az utcákon 13-as házszám. A 13-ast így már csak a riogatásra tudták megtartani az amerikaiak.

 

Péntek


péntek 13
Az ókori Rómában, majd később a középkorban is, a péntek volt a kivégzések napja. Ezért természetes, hogy a Római Birodalomban Jézus keresztre feszítése is péntekre esett - innen származik természetesen a szerencsétlenséget hozó pénteki nap babonája. Holott lehetne ez fordítva is, hisz a kivégzések során nem feltétlenül csupa jó embert öltek meg. Lehetne ez ugyanúgy a gonosz elűzésének a napja is, fordított logikával a péntek,

Azonban, a halál, a gonosz képe, annyira egybeforrt e nappal, hogy a péntek, a néphit szerint is, a gonosz napja, vagyis nem alkalmas házasságra, vagy arra, hogy új házba költözzünk, új állást vállaljunk, nagy útra induljunk.  Azonban ezt is nézhetjük fordított logikával.

péntek 13
Az európai pogány kultúrákban ugyanis a hét ötödik napja szent nap volt, amit az isteneknek szán az ember. Ez is magyarázhatja a babona egy részét, miszerint pénteken elkezdeni egy utazást, vagy bármilyen fontos tevékenységet, balszerencsét hoz, hiszen ezt a napot az isteneknek kell áldoznunk. Az angol „friday" szó is a szerelem és a termékenység viking istennőjére, Freyjára utal („Freyja's day"). Az évszázadok során a keresztény egyház, tendenciózusan törekedett a gondolkodás megváltoztatására, az egyetlen igaz rendszerben való gondolkodásra. Egyes történészek szerint is a keresztény egyház, pontosan ezért szándékosan állította be a hívei előtt, a rivális vallás istennőjét boszorkánynak, Freyja szent napját, pedig szerencsétlenséget hozó, elátkozott napnak, amolyan boszorkányszombatnak. A pénteknek szerencsétlennek kellett lenni, amúgy is böjti nap, mert a keresztények évszázadokon keresztül ezt sulykolták. Ezen a napon meg kell tisztulni és száműzni kell magadtól a gonoszt.

Legyen Szerencsés minden Péntek 13-ád!


A kínaiak, egyiptomiak szemszögéből a tökéletesen túli a 13-as szám, a Viking kultúrában, pedig termékeny és igazán, boldog, szerelmes nap Freya miatt, a péntek. A gondolat teremti ugyanis a világot körötted, ahogy látni akarod mindazt, ami veled történik. Építsd fel a péntek 13 új mítoszát ezekből az elemekből. Élj a tökéletesen túli szerelemnek, minden péntek 13-án.

Vagy kerüld el ezt a napot, ahogy csak tudod, ha a kivégzésekre, a halálra, a 13 ember egy asztalnál konfliktusára gondolsz. Péntek 13-án legyél nagyon óvatos és kerüld a bűnös dolgokat, hisz ez a bűnbeesés napja, ahogy a keresztény hitvilág tanítja. Gondolkodj tisztán és józanul ezen a napon, hogy elűzz magadtól minden ártó szellemet!

Gondolkozz, akár ünnepben, akár a gonosz erők elűzésében, egy dolog teljesen biztos:

Ünnepelni, vagy a gonoszt elűzni is, a legjobb eszköz a tűzijáték!


Minden péntek 13-án lőj fel tűzijáték bombákat, gyújts tűzijáték rakétákat és fesd színesre velük az éget!

A tűzijátékkal, akárhogyan gondolkodsz, mindig jót teszel Péntek 13-án!

 

péntek 13

 

2015. november 11., szerda



Szent Márton napi liba
Szent Márton püspök a Római Birodalom Pannónia tartományában, római katonatiszt fiaként született.  Szülőhelye Savaria az az ma Szombathely. Szülei néhány évvel később, itt hagyták e tartományt és Paviaba költöztek. Mártont felcseperedvén itt sorozták be a római hadseregbe, és mint lovas testőrtisztet Galliába vezényelték.

Szent Márton és a koldus - El Greco
A legenda mindössze egy köpenyről szól, ami azonban a keresztény világ emlékezetébe vésődött, majd sok más történettel tovább színezte. E szerint 334-ben a galliai Amiens városkapuja előtt találkozott Márton egy fázó koldussal. Köpenyét kettéhasította, látva a hidegben didergő embert és a köpeny egyik felét a koldus vállára terítette. A következő éjszaka álmában megjelent a katonatiszt Mártonnak, Krisztus a fél köpenybe burkolózva, hisz ő volt az, akit koldusnak vélt. A jó cselekedet és Krisztus megjelenése, arra sarkallta, hogy ezt az utat kövesse az életben is.

Márton ezután kilépett a hadseregből, és megkeresztelkedett, majd téríteni indult kelet felé egészen a Dunántúlig. Tours városának polgárai, a szentéletű Mártont 371-ben püspökké választották. A város mellett kolostort alapított, ami a középkorban Franciaország egyik vallási központjává vált, Márton aktív közreműködésének köszönhetően. Hívei és szerzetesei tiszteletétől övezve halt meg 397-ben. A hagyomány szerint november 8-án hunyt el, és november 11-én temették el. Temetésének időpontja vált az emléknapjává. Szent Márton volt a keresztény történelemben az első olyan szent, aki nem mártírként, hanem békében, teljes lelki megnyugvással halt meg, mivel elvégezte a földön a feladatait.

A Legenda Aurea című könyv építette fel Szent Márton legendáját, a könyvben ugyanis számos csodáját beszélik el: gyógyításokat, halottak feltámasztását, az ördög legyőzését, a rablók megtérítését, vad kutyák megszelídítését. A sok legenda és a teljes élet, ami Mártont jellemezte, avatta később szentté őt.

Szent Márton kultusza


Szent Márton és a koldus
Szent Márton a középkor egyik legnépszerűbb szentje volt. Védőszentként tisztelték a koldusok, a katonák (gyalogosok és lovasok egyaránt), a ló- és lúdtartók, valamint a szőlőművelők, a hordókészítő kádárok, továbbá magának Franciaországnak is védőszentje volt. Segítségét kérték gyermekbetegségekben és orbánc vagy gennyes betegségek esetén.

Márton kultusza feltehetően már a honfoglalás előtt is virágzott hazánkban, hiszen jól tudták, hogy e tájon született. Szent István, ezért, hogy ezzel is népszerűsítse a hitet, a zászlaira Szent Márton képét festette. Születésének egyik feltételezett helyén Szent Márton tiszteletére épült a pannonhalmi bencés apátság, melyet szentmártonhegyi apátság néven is emlegettek.


A Márton napi lúd és újbor


Márton napi liba lakoma
Szent Márton és a lúd, a bor általában egészen természetesen, a mindennapi élet rendje szerint kapcsolódott egybe. A novemberi Márton nap egyszerűen megfelelő időpont volt arra, hogy a hízott libákat levágják és ekkorra lett iható az újbor is. Azonban erre az összefonódásra is alkottak megfelelő történetet a legendáriumban. A legelterjedtebb az a legenda, mely szerint Szent Márton a ludak óljába bújt, hogy püspökké választása elől kitérjen, de a ludak gágogása elárulta rejtekhelyét. A középkorban a jeles szent tiszteletére bort ittak és kövér ludat ettek, ugyanis az akkori naptárakban az óév utolsó napjának számított november 11. Hogyan számolták, régebben az újévet? Erre sokféle teória van, de erről már írtunk egy cikket!

Szent Márton lúdja kifejezés - főként a Dunántúlon - utal a nap jellegzetes ételére. Ez volt az az időszak, amikor ugyanis a tavasszal kikelt libafiakból, tömött liba lett, amit már le lehetett vágni. "Aki Márton-napon libát nem eszik, egész éven át éhezik" - tartották. Márton-napon ezért országszerte lakomákat rendeztek, hogy egész esztendőben bőven ehessenek, ihassanak. Szent Márton napjára általában, mindentől függetlenül megforr az újbor is. Miért ne kötötték volna össze a jeles eseményt az emberek?

Márton napi új bor
A finom falatok és az újbor, tűzbe hoz mindenkit! Legyen ezen a napon tüzes jó kedved, igyál nagyon sok bort és jó hangulatot az est végén, akár egy tűzijátékkal is megkoronázhatod. A néphiedelem ugyanis azt tartotta, ezen a napon minél többet iszik valaki, annál több erőt és egészséget vesz magához. Emiatt muszáj volt csapra verni a hordót, hiszen az újbornak is Márton a ''bírája''. A nagy lakomát, praktikus okok is indokolták, mint minden torkosságot, ami egyébként bűn lenne, a keresztény hagyományban. A középkorban, ugyanis e hónap közepén kezdődött el a karácsony előtti negyvennapos böjt, ez volt tehát az utolsó alkalom a nyilvános húsfogyasztásra és mulatozásra.

Használd ki Te is Márton napját, egyél, igyál, tűzijátékozz!

2015. szeptember 16., szerda



Catherine Zeta Jones és Michael Douglas esküvője
A híres esküvők sorában mindig a hollywoodi sztárok kapják a legnagyobb publicitást. Nem véletlen ez, hiszen szerelmi életük gyakorlatilag a kamerák előtt zajlik. Így annak minden részletéről, sőt még olyanokról is, amit maga a pár nem ismer, tudni vélnek valamit a pletykalapok. Michael Douglas és Catherine Zeta-Jones esküvőjével kapcsolatban sincsen ez másképp. Hollywood kiöregedő playboya egyik utolsó hódításaként a klasszikus szépségű  Catherine-t hódította meg. A kezdetek nem feltétlenül garantálják egy-egy sztár párnál a hosszútávú kapcsolatot, de Michael Douglas és Catherina Zeta-Jones románca végül esküvőbe torkollott és reméljük megérik még a smaragd lakodalmat is.

Az esküvőre a New York-i Plaza Hotel-ben került sor még 2000-ben. Ez teljesítette be a pár 1998-ban Franciaországban, a Deauville Filmfesztiválon való találkozását. Sokan úgyis aposztrofálták az esküvőt, mint Hollywood nászát Wales-sel.  Lévén Catherine Zeta-Jones walesi származású színésznő. A pazar esküvő költsége, - Angliában a bukik, minden statisztikát tudnak - 1.500.000 font körülire rúgott.

Természetesen az esküvő napján, mint a magyar falvakban is, ahol kint van a falu apraja, nagyja megcsodálni a menyasszonyt, itt is tömegek és fotósok hada sorakozott az utcán. Minden esküvőre érkező vendég nagyon vidám volt és integetett az utcán állóknak, mielőtt bementek volna a Plaza báltermébe, ahol a szertartásra sor került.

Catherine Zeta Jones és Michael Douglas esküvője
New York Plaza Hotel
A 31 éves Catherine Zeta Jones, itt mondta el saját fogadalmat az 56 éves Michael Douglasnek, hogy mit is mondott pontosan azt homály fedi. Nem véletlen, hogy erről sem szivárgott ki semmi az esküvő kapcsán, mivel nagyon szigorú volt a beléptetés, avatatlan fülek nehogy tanúi legyenek az elhangzottaknak. Minden vendég hologramozott meghívót kapott, amit a belépéskor kellett engedélyeztetni. Ugyanakkor az esküvőre senki sem vihetett magával semmi olyan eszközt, amivel fotókat készíthetne, hiszen a privát fotókat betiltották. Ez azonban inkább egy üzleti szerződés része lehetett, hiszen az exluzív esküvői fotókat, a pár igen magas áron tudta értékesíteni a legnevesebb magazinoknak. Ehhez képest mi egy menyasszonytánc.

A Plaza bejárata felett a zászlókon a walesi sárkány lobogott, mellette pedig az amerikai csillagos lobogó. Nem véletlen, hogy e fúzió a menüsort is meghatározta, amit tudunk, hogy a fogások között szerepelt a walesi bárány, hogy amerikai oldalról milyen nemzeti ételt vittek harcba, azt csak találgatni tudjuk, a hamburgernek, mint előételnek jó esélye van. A jegygyűrű Dougles-ék családi ékszerészétől Aberystwyth-től szármázott.

A legtöbb figyelmet azonban Cameron Douglas, Michael Douglas első házasságából  származó 21 éves fia és a pár három hónapos fia Dylan, kapta, aki nyugodtan végig szenderegte a szertartást. S itt illik megjegyezni, hogy az ifjú menyasszony 3 hónappal a szülés után már milyen káprázatos formában volt.

A vendégsereg természetesen sztárokkal volt teletűzdelve. A pár rokonságát 30 család képviselte és ezenkívül ott voltak még a barátok is. Természetesen jelent volt az esküvőn a 85 éves nagymama is, akitől a Zeta név származik, aki úgy repült New Yorkba, hogy még mindig lábadozott legutóbbi műtétje után. 

A vőlegény apja, a veterán színész Kirk Douglas 83 évével, a walesi család nagyszüleivel anekdotázhatott a gyerekkori élményekről. S mögöttük ott sorakoztak a híres filmparnerek, mint Sir Sean Connery, Jack Nicholson, Sharon Stone, Sir Michael Caine, Christopher Reeve, Goldie Hawn,  Meg Ryan és Danny DeVito.


Catherine Zeta-Jones-án amikor a walesi tengerparti városka, lakótelepén megszületett nem gondolta, hogy a filmsztárok, akiket a TV-ben lát egy napon mind ott sorakoznak a menyegzőjén. S arra különösen nem gondolt, hogy a Douglas színész dinasztia egyik tagja fogja majd elvenni.

A esküvői ünnepség részeként ezt a boldogságot énekelte meg egy 40 tagú walesi kórus is, a több mint 20.000 krémszínű rózsa dekoráció árnyékában. S azt még tudni, hogy a pár egy 10 emeletes esküvői tortát vágott fel a népes násznépnek. A tortán, amikor betolták pazar tűzijáték ontotta a fényt és a szikrákat.

Legyen neked is káprázatos tűzijátékod, de elérhető áron az esküvőd zárásaként!

  
Jegyespár csomag: Színpompás kerti tűzijáték, amely az egész násznépet elkápráztatja!

Menyegző csomag:
Ehhez a csomaghoz 5 darab konfetti ágyút adunk ajándékba!
 
Nászok Ásza csomag: Ehhez a csomaghoz pirográf szív feliratot adunk ajándékba!



Válassza ki mindenki bátran, a saját esküvőjéhez leginkább illő tűzijáték csomagot!

2015. július 22., szerda


Jacqueline Kennedy a maga korában épp olyan divatikon volt, és rendkívül népszerű az emberek körében, mint később Diana hercegnő. Nem meglepő hát, hogy esküvője is bevonult a híres történelemi esküvők sorába.

esküvői tűzijáték
Jackie és leendő férje John F. Kennedy, mint pár már jóval ez esküvő előtt is szupersztároknak számítottak. S ez még az előtt volt, hogy kirobbant volna a kubai rakétaválság, jóval azelőtt, hogy Kennedy a berlini fal előtt elmondta volna a hidegháború legtöbbet idézett mondatát "Ich bin ein Berliner", mielőtt Marilyn Monroe elénekelte a "Boldog születésnapot, elnök úr," dalocskát.

A sztár szerelmes pár, már egy hónappal az esküvő előtt megjelent a LIFE magazin címlapján, egy vitorlás fedélzetén, Cape Cod-ban, ahol mindketten mosolyogtak, szélfútta frizuráik alól. Mindketten rangos és befolyásos családokból származtak ugyanis, s már korábban külön-külön is szerepeltek rangos lapok, "társadalmi oldalain".

Amikor Rhode Island-en összeházasodtak, 1953. szeptember 12-én az Amerikai Egyesült Államokban országos hírnek számított. Maga a LIFE magazin küldött ki fotóst az eseményre, Lisa Larsen személyében. A fotók meglepően bensőséges krónikáját nyújtják az egyik legmagasabb rangú amerikai esküvőnek a XX. században.
 
A vőlegény, akkor még csak Washington legjobban kinéző fiatal szenátora volt, de így is 600 diplomatát és szenátorokat hívtak meg az esküvőre. A szertartást, a zsúfolt Szent Mária templomban, maga Boston érseke celebrálta. A mintegy 900 vendéget fogadva Mrs. Kennedy majd két órán át rázott velük kezet. Az egész inkább hatott koronázási ünnepségnek, semmint egy esküvőnek.

A feleségválasztásban, a pletykák szerint fontos szerepe volt Joseph P. Kennedy nagykövetnek, a vőlegény édesapjának, aki olyan feleséget keresett, aki megfelel a nemsokára megpályázni kívánt Egyesült Államok elnöki pozíciójához. Az örömapa, a fia és annak karrierje miatt sokáig meglehetősen ideges volt, John szívtipró nimbusza és az ebből származó, a családot ért kellemetlenségek miatt.

Amikor Jackie 11:00 órakor megérkezett a templomba, az ünnepségre, a tömeg már az utca túloldalán hullámzott. A menyasszonyi ruhája ötvenméternyi elefántcsont selyem taftból készült, míg a tizenegy koszorúslányé rózsaszín taftból.

Az esküvő utáni fogadásra, természetes környezetben, káprázatos kerti partin, a Hammersmith Farmon került sor. Ahol Jackie és John három órát állt, hogy sorban köszöntse az 1300 vendégét. Kennedy apuka ugyanis politikai előny kovácsolására szerette volna kihasználni az eseményt, ezért hívott meg mindenkit, akire számíthattak politikai törekvéseikben.

Az esküvői partik az 50-es években, még nem tartozott az igazán publikus események közé. Így, arról, hogy mi történt csak a hivatalos fotókból és felvételekből lehet képet alkotni. A menüről is mindössze annyit tudni, hogy a menyasszony és a vőlegény vágta fel az öt rétegű esküvői tortát, ebédre egy csésze gyümölcsöt és tejszínes csirkét kaptak avendégek. A leglelkesebb Jackie rajongóknak is csak ennyit sikerül megtudni, így sem a vacsoráról, sem az est során fellőtt tűzijátékról nincs pontosabb képünk.

Az esküvő után az ifjú pár egy éjszakát töltött a Waldorf-Astoriában mielőtt elindult kéthetes nászútjukra Acapulcoba. A karizmatikus fiatal pár az esküvőjével együtt, mindig jelképe marad a stílusosságnak.

Amennyiben te is stílusos esküvőt szeretnél válassz hozzá esküvői tűzijátékainkból!


Legyen neked is káprázatos tűzijátékod, de elérhető áron az esküvőd zárásaként!

  
Jegyespár csomag: Színpompás kerti tűzijáték, amely az egész násznépet elkápráztatja!

Menyegző csomag:
Ehhez a csomaghoz 5 darab konfetti ágyút adunk ajándékba!
 
Nászok Ásza csomag: Ehhez a csomaghoz pirográf szív feliratot adunk ajándékba!



Válassza ki mindenki bátran, a saját esküvőjéhez leginkább illő tűzijáték csomagot!

2015. július 15., szerda


esküvői tűzijáték
Amikor Londonban Kate Moss férjhez ment a The Kills gitárosához – nem mondanám, hogy ismert banda, de a gitárosnak, azért összejött a hírnév Kate Mos segítségével - Jamie Hince-hez, akkor jó szokás szerint a menyasszonyi ruha volt a fő téma. A fickóra, aki a menyasszony mellett állt nem is figyeltek, pedig a menyasszonyi ruha igazán laza és egyszerű volt, míg a vőlegény világoskék öltönnyel próbálta meg magára vonni a figyelmet. Az egyszerű menyasszonyi ruhához mégis 701 munkaórára volt szükség és 253 óra a fátyol megvarrásához. A ruhán 270.000 flitter, 120.000 paillons – az az egy vékony fémekből készült miniatűr díszítőelem-  és 2800 gyöngyház gyöngyökkel volt.

Az ikonikus 37 éves modell, később egy szemet gyönyörködtető vintage együttest is viselt. Az esküvő egy 17. századi pub-ban, a Hattyúban volt, cotswoldi faluban. A vintage stílus és a természetesség, nagyon jól illet ehhez a környezethez, amihez Katenek sikerült sok aranyos kis koszorúslányt is szereznie.


esküvői tűzijáték
Az esküvő 11 millió euróba került.  Az esküvőn volt álarcosbál, akrobaták, öt emeletes torta, egy Cristal pezsgővel folyó szökőkút, s még jó pár luxusdolog. A legtöbb pénz a zenészekre ment el, pedig a vőlegény is, vagy a bandája húzhatta volna a talpalávalót. Így azonban Shirley Bassey, Snoop Dogg, Iggy Pop, Bryan Ferry és Beth Ditto zsebelhette be a fellépti díjat.

A legnagyobb kedvence Shirley Bassey volt az esti fogadáson, aki a Casablanca film híres betét dalát énekelte. Az ifjú pár első táncát így az As Time Goes By-ra lejtette. A dekorációban központi szerepe volt egy nagy rózsaszín neonfény szemnek, ami a boldogság és jó egészség toteme volt. A vendégeknek a recepción lehetőségük volt átöltözni a kedvenc filmjük egyik karakterének ruhájába. Azt nem tudni, hány pókember volt, bár az ovis és iskolás farsangokon biztosan ez viszi a prímet.

Éjfélkor lőtték fel a lila és rózsaszín tűzijátékot, aminek a végén 50 fehér galambot is röptettek.  Később még a vízi pisztolyok, valamint a fürdőruhák is szerephez jutottak az esküvőn. Az esküvő ily módon folyt három napig, miközben a szupermodellnek többször nyílt alkalma átöltözni és fotózkodni.

esküvői tűzijáték
Az esküvő végén a pár igazi szupermodell stílusban távozott. Egy helikopter jött értük, ami a repülőhöz vitte őket, amivel a nászútjukra utaztak. Mint minden menyasszony Kate is gondosan megválasztotta a ruhát, amiben elutazott, ez egy fehér nadrág öltöny volt Stella McCartney-től. Mivel az esküvő hétvégéjén magas biztonsági készültség és útlezárások voltak Cotswolds faluban, ezért az ifjú pár küldött egy üveg pezsgőt minden helyi lakosnak a következő üzenettel: "Köszönjük mindenkinek a türelmét és megértését! Sok szeretettel, Jamie és Kate."

Legyen neked is káprázatos tűzijátékod, de elérhető áron az esküvőd zárásaként!

  
Jegyespár csomag: Színpompás kerti tűzijáték, amely az egész násznépet elkápráztatja!


Menyegző csomag: Ehhez a csomaghoz 5 darab konfetti ágyút adunk ajándékba!
 
Nászok Ásza csomag: Ehhez a csomaghoz pirográf szív feliratot adunk ajándékba!



Válassza ki mindenki bátran, a saját esküvőjéhez leginkább illő tűzijáték csomagot!

2015. július 2., csütörtök



Sarlós Boldogasszony napja
A nap elnevezése utal az aratás egykori módjára, amikor még a nők arattak sarlóval. Sok helyen a hagyomány emlékére ezen a napon gyógyfüveket vágtak le sarlóval, amit azután megszenteltettek. A sarló, mint mezőgazdasági kéziszerszám egy íves fémpengéből és a hozzá kapcsolódó egyenes fanyélből áll. Az ősember egyik legelső szerszáma volt, és formája mindmáig alig változott. Több természethitben az élet és a halál jelképe; a termékenységi kultuszokban az isten sarlóval választotta el egymástól az eget és a földet. Így választódik el a tűz és a víz, a fény és a sötét. Alakja a fogyó hold alakját utánozza, szimbolikus jelentése az idő hatalma az ember felett. Rituális szerepe is nagyon fontos, így például a kelta druidák arany sarlóval vágták le a halhatatlanság növényét, a fagyöngyöt, aminek nedvét a megtermékenyítő férfimaggal azonosították. A magyar állami jelképekben, a címerekben is gyakran szerepel. A mezőgazdaságban a szántóföldi növénytermesztés egyik hagyományos, a kasza, illetve a gépi aratás elterjedéséig a gabona betakarítására általánosan használt eszközeként tartják számon.

A bibliai történet szerint ezen a napon július 2-án látogatta meg Mária rokonát, Erzsébetet és ekkor találkozott anyáik méhében Jézus és Keresztelő János. A magyar nép Mária ezen ünnepnapjához kötötte az aratás tényleges elkezdését, így kenyeret, a táplálékot elsősorban Máriának köszönte. A gabona, amiből majd a kenyér készül rendkívül fontos szerepet töltött be a közösség életében. A bő termés, a sikeres aratás biztosította ugyanis, hogy lesz elegendő élelem a télre.

Sarlós Boldogasszony napja
E két esemény összekapcsolódott az egyházi megemlékezésben, hiszen az ünnepi misét követően a hívek kimentek a határba, hogy a pap a négy égtáj felé hintve a szenteltvízből megáldja a gabonát. A felvidéken szokás volt az úton lévő kismamát, Máriát jelképesen megvendégelni: ki-ki egy virágokkal díszített széket állított háza elé, hogy az arra járó Mária megpihenhessen rajta. A gyermeket váró nők imája e napon a néphit szerint kétszeresen is meghallgatásra talál Mária előtt, aki közbenjárásával segíti a szülést, gondoskodik a gyermek és az anya egészségéről.

A 14. századtól a római katolikus egyház e napon emlékezik meg Szűz Máriáról, a boldogasszony, a várandós anyák, a szegények, a szükségben szenvedők és a halottak oltalmazója. Így a hozzá kapcsolódó hiedelmek és ehhez a naphoz kötődő népszokások is ezt erősítik meg.
 
Az aratás befejezésekor egy kis darabon, ezért meghagyták a gabonát (talpon hagyták), azt mondták a szegényeknek meg a madaraknak. Régen a szociális háló a biblia történeteinek megfelelően működött, így a rászorulóknak lábon hagyni a termés egy részét nemcsak kötelesség, hanem saját jólétük záloga is volt.

Az utolsó kévéből készítettek viszont aratókoszorút, általában a gazdának vagy a földesúrnak. A legszebb kalászokból fonták, mezei virágokkal, szalagokkal díszítették. A nagy uradalmakban az aratás befejeztével aratóbálokat rendeztek, a földesúr ekkor megvendégelte az aratókat.

Sarlós Boldogasszony napja igazi ünnep


Sarlós Boldogasszony
Az ünnepet először a minoriták tartották meg 1263-ban, majd a 14. században VI. Orbán pápa rendelte el az egész egyház számára, aki a nyugati egyházszakadás idején a Látogató Szűzhöz könyörgött, hogy töltse el kegyelemmel a bajokkal küzdő egyházat, úgy, ahogyan Mária látogatása is boldogságot hozott Zakariás hitvesének, Erzsébetnek a házába.

Az ünnepet egészen a 20. század közepéig július 2-án tartották, 9 nappal Keresztelő Szent János június 24-én ünnepelt születése után, amikor Mária búcsúzik Erzsébetéktől és hazaindul. Mivel ez az ünnep az aratás kezdetéhez kötődött, ezért ez összecseng azzal, hogy amit Szűz Mária learat, azt fia összegyűjti, és elválasztja a búzát az ocsútól. A Bibliában a következőképpen fogalmazták ezt meg.

Sarlós Boldogasszony napja
Hasonlatos a mennyeknek országa az emberhez, a ki az ő földébe jó magot vetett; de mikor az emberek alusznak vala, eljöve az ő ellensége és konkolyt vete a búza közé, és elméne. Mikor pedig felnevekedék a vetés, és gyümölcsöt terme, akkor meglátszék a konkoly is. A gazda szolgái pedig előállván, mondának néki: Uram, avagy nem tiszta magot vetettél-e a te földedbe? honnan van azért benne a konkoly? Ő pedig monda nékik: Valamely ellenség cselekedte azt. A szolgák pedig mondának néki: Akarod-é tehát, hogy elmenvén, összeszedjük azokat? Ő pedig monda: Nem. Mert a mikor összeszeditek a konkolyt, azzal együtt netalán a búzát is kiszaggatjátok. Hagyjátok, hogy együtt nőjjön mind a kettő az aratásig, és az aratás idején azt mondom majd az aratóknak: Szedjétek össze először a konkolyt, és kössétek kévékbe, hogy megégessétek; a búzát pedig takarítsátok az én csűrömbe.

E napon készítették el összefont kalászból a búzaboronát is, mellyel azután a szobát díszítették.



Keresés ebben a blogban

Rendszeres olvasók